A gyűrűk urával nem lehet mellé lőni. Nem is lőttek mellé annak idején a Shadow of Mordor játékkal, magunk is nagyon szerettük. Úgy játszottuk végig, hogy nagyon élveztük, és csak egy apró szikra, egy apró valami hiányzott ahhoz, hogy úgy emlékezzünk rá, hogy ahogyan csak kevés játékra. Nem csoda, hiszen ügyesen gyúrták össze azokból az összetevőkből, amelyekből nehéz rossz játékot készíteni.
Ezzel a háttérrel ugrottunk neki a folytatásnak, ahol a több jobb elv alapján azt várhatnánk, hogy ez így is lesz. És bár nagyon jó játékkal van dolgunk, de nem lett így. A világ kitágult, ugyanis sokkal több helyszínt régiót kapunk, ez azonban a zsúfoltság érzését fogja kelteni. Valahogy szűkebbnek érződnek azok a régiók, és sokkal több rajta az ork, amely csak hátráltat, velük leállni küzdeni nem sok értelme van. Még akkor sem, ha a harc továbbra is élvezetes, talán könnyebb is. Ugyanakkor monotonabb. A helyi kihívások önismétlők, a küldetések folytonos harcra épülnek.
Az ork hierarchia befolyásolása még mindig élvezetes. Mindezt pedig fűszerezi a régiók várainak elfoglalása, mely után érdekes módon a régió a miénk, a várban levő orkok a mi irányításunk alá tartoznak, a régiónkon belül mégis mindenütt másutt ellenségként fogadnak.
Most persze úgy tűnik nagyon szkeptikusok vagyunk, de be kell valljuk, hogy a játék még mindig élvezetes. Szívesen tölt vele időt az ember. De ez sajnos nem lett több, és ezáltal már nem is annyira új.
A játékkal játszva nagyon sok segítséget, ötletet kaptam botrancstól, köszönöm szépen.
Végigjátszás befejezése: 2019. augusztus 24.
Végigjátszás hossza: 62 óra 11 perc
Megjegyzések
Megjegyzés küldése