Azon gondolkodtam, hogy mi is volt a baj a Quantum Break játékkal. Nem, nem a pályák közötti átlag 20 perces átvezető mozik. De tényleg nem! Talán ott volt gond, hogy nem ezt várta az ember. Ugyan mára már tudható, igazán mit is kapunk, hiszen sok platformon leírták, hogy sok a mese, kevés a lövölde, de mégis, amikor kézbe vesszed egyszerűen nem tudsz vele mit kezdeni.
Talán maga a játék sem tudta, hogy akkor ő most mi akar lenni.
Szegény Remedy a nagy mozi-játék keresztező kísérletében létrehozott valami olyan felemás teremtmény, amely önmagával szemben is teljes tudatzavarban van, maga sem tudja, hogy micsoda.
Mert játék ez? Játék-e az, ami a képernyőidő legalább felében nem enged döntést hozni, és ha interakciót vár is el tőlünk, akkor sokszor csak az iránykarokkal történő személyterelgetést, vagy rosszabb esetben adott gombok nyomkodását.
Akkor ez egy interaktív mozi? Nem, az sem. Láttam már ilyet a régi időkben a Fahreinheit képében (és az jó volt), de akkor miért vannak olyan fasza kis lövöldözések, melyekben az időmanipulációval szerintem teljesen hangulatos csatákat lehet vívni. Különösen addig, amíg nem megy már át egy olyan effektvillogtatásba, hogy csoda, ha nem kapunk epilepsziás rohamot… bár, ha azt nem is, de idegesek tutira leszünk. Különösen a végső harcban. Ennek ellenére az összecsapások tudnak jó kis küzdelmek lenni, és amolyan Remedy módra szépen nehezednek is a szituációk.
Na, de akkor most ez egy akciójáték? Hát, amennyi akció van benne, úgy biztosan nem, hiszen ahhoz ezen akciószám nagyon kevés.
Jó, de akkor a mozik legalább jók, nem? De. A filmek rendben vannak. Amolyan már ha nem szupermozi színvonalat várunk. (Most ne foglalkozzunk, hogy mennyire híres színészek vannak benne.) Kiegészítik a játékban történteket, árnyalják a dolgokat. És még a színészek játékbéli lemodellezése is teljesen okés. Ahogy alapvetően a grafika is (bár néha nem érted mitől csúnya, amikor máskor olyan szép). A helyszínek is megfelelőek, a történet is elég csavaros, és persze szépen nyitva hagyott.
Tehát azt éreztem egész végig, hogy gyerekek, itt annyi jó dolog van, csak ezek nem turmixolhatók össze. Vagy ha mégis, akkor itt nem jól keverték össze. Mert ez a játék folyamatosan azt kérdezi magától, hogy akkor én most mi vagyok. És bár egyszer végigjátszható, de erre a kérdésre szerintem nem fogunk tudni válaszolni, így azt sem tudjuk megmondani, hogy élveztük-e a játékot vagy sem. Csak annyit tudunk, hogy megemeljük a szemöldökünket és nézünk nagy kérdőn magunk elé.
Végigjátszás befejezése: 2020. április 05.
Végigjátszás hossza: 10 óra 55 perc
Megjegyzések
Megjegyzés küldése