Batman menő. Az Arkham sorozatról pedig minden sajtó ódákat zengett. Ideje volt kipróbálni, és ha már úgy adódott, akkor a One-ra feljavított verziót. 
Na, nem is zuhanhattunk volna nagyobbat az elmegyógyintézet folyosóit járva. Egyszerűen nem fért a fejembe, miért olyan jó ez a játék.
Jó, persze a bunyó az menő, és értem, ez a rendszer itt jelent meg először, de mára ez már annyiszor előfordult, hogy akkora élvezeti faktort nem okoz.
Az igaz, a környezet és a grafika hangulatos, tényleg jól néz ki, még mai szemmel is. A Batman hangulat és körítés teljesen rendben van. És akkor miért is mondom, hogy az elvárásokhoz képest nagyon zuhantunk?
Hát, mert egyszerűen a játék ezen szakaszában folyamatosan frusztrálva éreztem magam. Sorra fedte fel a játék, hogy itt is van valami, meg ott is van valami, de mint a cukorka boltban, itt sem nyúlhattunk hozzá a vágyott begyűjtendő dolgokhoz. Persze a boltban tudjuk miért nem, mert a kezünkre csapnak. Itt azonban még azt sem. Egyszerűen nem tudjuk, hogy mi kell ahhoz, hogy az adott elemet elérjük. Ráadásul nem tudjuk mikor nyílik meg erre a lehetőség. Aztán persze ahogyan egyre fejlődünk, és lesznek új kütyüink, úgy férkőzhetünk hozzá ezekhez a dolgokhoz. Így a frusztrációm is csökkent a játék közepére, és ahogyan kezdtem elfogadni a játék működési mechanizmusát, úgy a végére tényleg úgy álltam fel tőle, jöhet a következő, ez jó volt.
Mert egyébként tényleg tök jó. A körítésről már volt szó, de maga a történet is izgalmas, pár túlzást leszámítva maxra tolták azt, amit elvárunk egy Batman történettől. (Számomra, mint laikusnak legalábbis ezt jelenti.) A sztori pedig visz előre. Annyira erősen, hogy kicsit zavaró, amikor visszamegyünk gyűjtögetni, mert immár megvan a kütyünk, képességünk hozzá. Ennek ellenére megyünk gyűjtögetni, mert egyrészt XP jár érte, másrészt pedig érezzük, hogy ami eddig frusztrált (hiszen eljátszotta a játék, hogy nyílt világú, tehát egyszer hozzáférhetek az adott dologhoz) az később nem fog azáltal, hogy megszerzem az adott kérdőjelet. A zavarunk csökken, és egyfajta elégedettségérzés lesz úrrá rajtunk. Talán mert úgy érezzük, elégtételt vettünk a játékon.
Kérdés, akkor most milyen is volt ezzel a játékkal játszani? Hát, megmondom őszintén nagyon nem szerettem az elején, nagyon nagy csalódásnak éreztem. De aztán a játék feljött a mélyről, és úgy fejeztem be, hogy alapvetően jól szórakoztam, jöhet a következő rész (és persze ott maradt egy csöppnyi de érzés is).
Végigjátszás befejezése: 2020. május 3.
Végigjátszás hossza: 21 óra 11 perc
Megjegyzések
Megjegyzés küldése