Van egy olyan szó, hogy dafke. Kellett erőt venni magamon, hogy Batman városi kalandjai után bevállaljam a trilógia záró epizódját. De milyen jól tettem, hogy így tettem! Egyszerűen kiválóan szórakoztam.
Persze itt is volt egy két dolog, ami zavaróan hatott, itt is megvolt egy-két olyan gyűjthető elem, ami csak a sztori egy adott pontján vált elérhetővé, de a térképen már látszódott, itt is volt olyan mellékküldetés, amelyhez nem minden esetben kaptam teljes instrukciót, sőt egy-két alkalommal kellemetlen programbogarakba is belefutottam.
Viszont összességében ezek nem voltak zavaróak, mert azt kell mondjam, a fejlesztők a harmadik játékra nagyjából sikerrel találták meg az egyensúlyt. Nem volt túl sok a kérdőjel, nem voltak frusztrálóak a kihívások, és még a számuk is éppen megfelelő volt.
Aztán persze ott volt az egyik legmenőbb dolog, a Batmobil vezethetősége. Bár az irányítás egyes esetekben mondjuk úgy fura volt, de összességében igazán menő érzés száguldani a városban.
A történet most is izgalmas, talán a mellékküldetések voltak kevésbé kidolgozottak, vagy inkább egyszerűbbek, de alapvetően a hangulat itt is nagyon a helyén volt.
Összességében tehát mondjuk úgy, hogy a fejlesztőknek két Batman játék kellett, hogy kikísérletezzék, mi működik, mi nem, és a harmadik részre olyan egységet alkottak, amely bár egyes esetekben lehet monotonabb, de mégis a leginkább működőképes.
A történet most is izgalmas, talán a mellékküldetések voltak kevésbé kidolgozottak, vagy inkább egyszerűbbek, de alapvetően a hangulat itt is nagyon a helyén volt.
Összességében tehát mondjuk úgy, hogy a fejlesztőknek két Batman játék kellett, hogy kikísérletezzék, mi működik, mi nem, és a harmadik részre olyan egységet alkottak, amely bár egyes esetekben lehet monotonabb, de mégis a leginkább működőképes.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése