Most írjam le, hogy imádom a LEGO játékokat? Annyiszor leírtam már. Ennek ellenére ez így van, és mivel kisfiam is teljesen odalett értük, hát ismét teritékre került az amúgy állandóan ugyanarra a sémára épülő játék. Az apropót most egy roppant egyszerű indok adta. Gyermekeim teljesen rákattantak a Lego Ninjago sorozatra. Ezt nézik ha tévéznek, az asztalon pedig a szériára legokockáit rakosgatják össze, és persze egy apuka ilyenkor bizony beszerzi a digitális játékváltozatot is, ami egyébként a mozifilmre épül, nem pedig a streaming szolgáltatóknál is elérhető sorozatra (bár rejtett elemeket bőven vesz át ez utóbbiból is).
Ha kérdeznénk: Te, miben más ez, mint a többi Traveller’s Tales által összerakott LEGO játék amivel eddig játszottál? Nos, a válasz röviden összefoglalható annyiban, hogy ez az első, amelyet 100%-ra kipörgettem. A legtöbb LEGO játék esetén abban az esetben, ha a pályákat végigjátszottam sztori módban, a továbbiakban már nem szokott érdekelni. Valahogy nem hozott lázba soha, hogy ugyanazokat pályákat újra és újra megcsináljam, csak immár bővült karakterkészlettel annak érdekében, hogy minden egyes apróságot beszerezhessek. Itt azonban csavartak egyet ezen a koncepción a készítők. A történethez tartozó helyszínek mindegyikét később szabadon bejárhatjuk, sőt, már a sztori módban lehetőségünk van olyan elemek begyűjtésére, amelyek nem közvetlenül a sztorihoz kapcsolódnak. Például már ekkor begyűjthetünk aranykockákat, piroskockákat, amelyek aztán felhasználhatók később az extra tartalmak kioldásához. Ennek köszönhetően ugyan a játékidő drasztikusan lerövidült az eddig általam játszott LEGO játékhoz képest, de pont ennek köszönhetően egyáltalán nem vált hosszútávon unalmassá, sőt, folyamatosan azt éreztem, el tudom érni azt, hogy a végén a teljesítettségi mutató 100%-ot mutasson.
Éppen ezért nálam nagyon ott volt a hangulat (bár ehhez gondolom hozzájárult az itthon uralkodó Ninjago mánia), és rettentően élveztem a végigjátszást, annak ellenére, hogy itt sem kell mást csinálnunk mint más LEGO játékokban: szét kell verni mindent a sok legopöttyért, a karakterek speckó képességeivel logikai feladatokat megoldani (ezek azért nem voltak túl bonyolúltak), különböző futóversenyeken kell résztvenni (ebből csak 1 frusztráló) , aranykockákat kell gyűjteni (ettől újabb mellékhelyszínek nyílnak meg), piroskockát kell gyűjteni (ettől extra segítséget kapunk), és a városiak kisebb-nagyobb küldetéseit kell megoldanunk. Ami nincs, az a minikit vadászat. Van viszont a sorozatból ismert főgonoszokkal szembeni megmérettetés a dodzsókban, amelyek többnyire nagyon hangulatosak, illetve van egy egyfajta "capture the flag" kompetitív rohangálás (ez utóbbi engem annyira nem érdekelt). Ami viszont eszméletlen nagy móka, amikor legofiguránkkal Godzillaként mehetünk neki a városnak, és nincs más dolgunk, mint hatalmas lényként lerombolni mindent. Tudom egyszerű, de szerintem nagyszerű.
Összességében tehát remek szórakozás volt ez a játék, ahol nem sok újdonságot kapunk, de amit igen, attól pont tökéletes lesz elfoglalt apáknak ha gyerekbarát játékkal akarnak játszani.
Végigjátszás befejezése: 2020. október 05.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése