Van értelme a Disney rajzfilmeket a Final Fantasy világgal keverni? A kérdés ma már költői, hiszen a Kingdom Hearst játéksorozat három számozott, és több mellékszámot is megélő sorozattá nőtte ki magát. Egy biztos, a fúzió nagyon érdekesen hangzik, és bár magam nem vagyok jártas az FF univerzumban, de mint apuka a Disney mesék pixelei tuti felvillantak már az elmúlt években a képernyőimen.
Egy történetet mindig az elején érdemes elkezdeni, megaztán a játéknak utána olvasva számomra egyértelművé vált, hogy érdemes lépésről lépésre haladni a fejezetek között, különben könnyen elveszhetünk az egyre komplexebbé váló világ részleteiben. Ezért is kezdtem a játékot az első epizód Final Mix névvel kiegészített részével, azaz a feljavított változattal.
Mindenek előtt gyorsan le kell szögeznem, hogy a mix tökéletesen működik. Nagyon jól illeszkedik a két világ egymásba. Előre haladva egyre jobban kíváncsi lettem, hogy miként alakul Sora, Donald és Goofy közös kalandja az szívtelenekkel szembeni harcban, ahol bejárják a kilencvenes évek eleji illetve azt megelőző Disney világokat, találkozva a jól ismert mesehősökkel.
A játék tehát világokra szeparált, világonként eltérő mini történetek sorozata, amelyeket összefog a nagy történetszál, amelyben persze kiderül, hogy nem minden az aminek látszik, és a gonosznál is van nagyobb gonosz. Az egyes világok sorra nyílnak meg előttünk, de a bejárási sorrendjük ránk van bízva, és bizony számtalan esetben vissza fogunk térni mindegyikre, hiszen ahogyan fejlődnek karaktereink, ahogyan egyre újabb és újabb képességekre tesznek szert, úgy nyílnak meg előttünk korábban elérhetetlen helyszínek, szerezhetők új tárgyak és képességek.
A történet is magával ragadó. Szerethető, kedves kis mese, amely lehet elcsépelt, de a szeretetről, a barátságról, az összetartozásról szól. Lehet, hogy ez túl nyálasnak hangzik, de a játék mindezt olyan – legyünk stílszerűek – szívvel telin tálalja, hogy nem lehet neki ellenállni.
Ugyan a felújított változattal játszottunk, és nekem a kinézettel nem is volt gondom, de attól, mert valami HD, sajnos a 20 évvel ezelőtti játékmechanikák, megoldások nem mindegyike működik manapság, és ezeket meg kellett szoknom. Itt nem fogja a játék a képünkbe tolni villogó ikonokkal mi merre van, mit kellene tennünk. Figyelni kell, illetve jó, ha szerencsénk van, és betérünk olyan helyekre, ahova már nem is gondolnánk, hogy be kell térnünk. A másik zavaró dolog a kamerakezelés, amely bizony például Hook kapitány hajóján sok bosszúságot okozott. Az űrhajó (jó nem az, de hívjuk annak) kezelése is egy rettenet volt eleinte, a fejlesztéséről nem is beszélve.
Viszont ha mindezeket a bosszantó dolgokon tovább tudunk lépni, és hagyjuk, hogy elbájoljon a mesés környezet, a kedves történet, akkor egy nagyon jó, élménygazdag játékban lesz részünk, amely után mindenképpen többet szeretnénk ebből a világból.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése