Tudom, tudom. A BioShock-ra azt kell mondani, hogy egy nagyszerű játék. De szerintem sajnos 2022-ben már nem annyira. A nem annyira oka pedig nagyon egyszerű. Mindaz, amiben a játék újított annak idején, már nem annyira új. Mellette pedig nagyon más már nem maradt, ami kiemelné a többi FPS-ből. Persze, most majd mindenki azt fogja mondani, hogy de hát Rapture világa briliáns, hogy lenyűgöző, hogy… szóval itt még hosszan ecseteli majd mindenki, milyen, és még igazat is fogok adni nekik, mert tényleg elképesztő az a környezet, amibe belehelyeznek a készítők minket, és tényleg nagyon egyedi az egész játék atmoszférája.
De vajon mindez elegendő-e ahhoz, hogy az élmény szót csupa nagybetűvel írjuk a játékkal egyenlőségjellel összekötve.
Nálam sajnos nem volt elég. Nem volt elég, ugyanis magával a játékmenettel voltak gondjaim. Nehézkes és nyögvenyelős volt. Nem árulok el nagy titkot, ha már most megjegyzem, hogy ezen a téren a későbbi epizódok nagyon sokat fejlődtek.
Vegyük rögtön az elején azt, hogy milyen az akció. Nem jó. Nem jó akciózni. Nehézkes, nem kézreálló. A célzás nem pontos, akadozó.
Persze minek célozni, ha van egy tök jó varázsrendszer. A speciális képességek bevezetése nagyon nagy dobás lehetett a játék eredeti megjelenésekor. Különösen, hogy ezek a képességek egy részével adott helyeken a környezettel is interakcióba kerülhetünk. És ez papíron jól is hangzik. A valóság azonban az, hogy ez a funkció nem áll kézre. Mármint a képességek használata. Ugyanis döntenünk kell, hogy vagy lövünk, vagy speckózunk. A váltás pedig több másodperces üresjárattal jár. Ez persze fokozhatja a feszültséget egy-egy pergő akció alatt, de az igazság az, hogy sokszor inkább frusztrációt okoz. A frusztrált játékosnál pedig (jelen esetben a frusztrált játékos én vagyok) a játék élmény faktora jelentősen csökken.
Persze ezeket nehézségeket még el is nézném, hiszen egy régi játék esetében mondhatjuk, belefér. Viszont a bug-okat már nem tudom elnézni. Különösen azokat, amelyeket befolyással bírnak a játékmenetre, amelyek megakadályozzák a továbbjutást, és azokat, amelyek fognak és egyszerűen kivágnak a programból. Na, az igazi frusztrációt ezek okozták.
Ugyanakkor a sok negatívum mellett azt tényleg el kell ismerni, hogy a játék körítése páratlan. A pályák felépítése érdekes, izgalmas, és nem utolsó sorban változatos. És talán pont ez a Bioshock óriási ereje, hogy minden hibája ellenére még mindig, a megjelenést követően több mint tíz évvel később is tud szórakoztató lenni. Mert lehet, hogy vannak hibái, és vannak dolgok, amik nagyszerű ötletek, csak a megvalósításkor nem sikerült ezeket tökéletesre csiszolni, de a játékra odafigyeltek. Látszik rajta, hogy gondosan készítették, olyannyira, ahogy még sok másik mai játékot sem készítenek.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése